Motorral száguldani, bebarangolni hegyet-völgyet, járatlan utakat, ismeretlen tájakat maga a megtestesült szabadság.
Amikor nincs semmi más, csak Te, alattad a dübörgő vas, előtted a láthatár és a tépő menetszél, az szinte olyan, mintha repülnél.
Nem véletlenül milliók hobbija, életstílusa világszerte, generációk óta, amióta motorok csak léteznek.
Sokan hajlamosak sztereotípiákban gondolkodni, olyanokban például, hogy a motorozás egy férfias elfoglaltság, macsó dolog, egyébként is, a nagy és erős gépeket egy nő nem tudja rendesen kordában tartani.
Na, ez például nagyon nem igaz!
Valóban nem 50-50 százalék az arány férfi és női motorosok között, de a hölgyek elszántsága és szaktudása teljes mértékben egyenértékű bármelyik férfiéval.
A másik közkedvelt dolog a motorosok archetipizálása: a szakállas, bőrmellényes chopperesek és az autópályán 300 km/h-val cikázó sebességi motorosok, minden, ami ezen kívül esik, az csak robogó. Sajnos a popkultúra ezeket a képeket ültette el az emberek fejében, így ha valaki ettől eltérő módon, más habitussal kíván motorozni, azt nem tudják hová tenni.
Ezekre azonban a hozzáértők legtöbbször csak legyintenek, hiszen mit számít nekik, hogy a kívülállók mit gondolnak, ha övék a végtelen út?
1
